AI fotóNapsugár pite cukkinivel és szalonnával
Ropogós leveles tésztás napsugár pite cukkinis-ricottás töltelékkel, szalonnával és sajttal.
A címkék automatikusan, a hozzávalók alapján készülnek, ezért előfordulhat, hogy pontatlanok. Ha ez fontos számodra, ellenőrizd a csomagoláson.
Hozzávalók
- 2 db Leveles tészta
- 3 db Cukkini
- 250 g Ricotta
- 2 db Tojás
- 100 g Bacon
- 100 g Provolone sajt
- Só ízlés szerint
- Fekete bors ízlés szerint
- Szerecsendió ízlés szerint
- Mák a szóráshoz
Elkészítés
Megmossuk a cukkinit, levágjuk a végét, majd lereszeljük.
A cukkinihez hozzáadjuk a ricottát és a bacont, alaposan összekeverjük.
Beleütünk egy tojást, hozzáadjuk a sót, a fekete borsot és a szerecsendiót ízlés szerint, újra összekeverjük.
A provolone sajtot apró kockákra vágjuk, és hozzáadjuk a töltelékhez.
Egy tepsire kiterítjük az egyik leveles tészta lapot, és egy kb. 12 cm átmérőjű tállal középen körvonalat jelölünk.
A cukkinis-ricottás tölteléket elosztjuk középen és körülötte, 1-2 cm-t hagyva a középponttól és 1-2 cm-t a külső szélétől.
Lefedjük a másik tésztalappal, és szorosan rányomjuk, hogy jól kirajzolódjon a töltött középső rész, és a külső szélét is lezárjuk.
Késsel 16 szeletre vágjuk, de nem választjuk el őket a 'napsugár' közepétől: először 4 részre vágjuk a tésztát, majd mindegyiket újra 4 részre.
Minden szeletet 45 fokban felfelé megcsavarjuk, hogy látszódjon a töltelék.
Felverjük a másik tojást, és megkenjük vele a tészta teljes felületét, középre pedig mákot szórunk.
180 fokra előmelegített, légkeveréses sütőben kb. 20-25 percig sütjük, amíg aranybarna nem lesz.
23 perc
Ez a napsugár pite tulajdonképpen egy zárt, kétlapos leveles tésztás pite, amit utólag vágunk és csavarunk formává – a lényeg, hogy a töltelék ne folyjon ki, és a tészta a sütőben magától szétváljon, ahelyett hogy egybesülne vagy kiszáradna. Két dolgon múlik: a cukkini nedvességén és azon, hogy a csavart szeletek elég messze legyenek egymástól ahhoz, hogy a hő körbejárja őket.
A cukkini reszelve rengeteg vizet enged, ha csak úgy belekeverjük a ricottába, a töltelék híg lesz, a pite alja pedig áztatva sül meg, nem sütve. Ezt a receptben nem írják ki, de ha a reszelt cukkinit előtte kicsit megsózod és fél órát állni hagyod, majd kinyomkodod, azzal megelőzöd azt a hibát, hogy a kész pite közepe nyers tésztás marad, miközben a széle már barna.
Egyesek szerint a leveles tésztát be kell előre hűteni a formázás előtt. Nem véletlenül: a vaj a tésztában akkor dolgozik, ha szilárd marad vágásig, különben a rétegek összeragadnak, és nem pöndörödik szépen, amikor megcsavarod a szeleteket.
A hozzávalók közül a cukkini adja a nedvességet és a frissességet, de pont ezért kell vele bánni: a nedvesség elleni harc ennek a pitének a fő tétje, nem a fűszerezés. Ha nincs cukkini, bármilyen vizes zöldség (cukkor nélküli sütőtök, reszelt sárgarépa) hasonló elbánást igényel – lereszelve, sózva, kinyomkodva.
A ricotta köti össze a tölteléket krémesen; ha nincs kéznél, egy sűrűbb túró is megteszi, csak akkor kevesebb tojásra lesz szükség, mert a túró magában is kötősebb. A tojás két szerepet játszik: az egyik a töltelékbe megy, hogy összetartsa a cukkinit és a sajtot, a másik csak kenőanyag a tésztára, hogy fényes, aranybarna héjat kapjon – ez utóbbit sütés közben kell figyelni, nem az órát: amikor a tészta felső rétegei pirulni kezdenek és láthatóan emelkednek, ott jár a pite készen.
A bacon és a provolone adja a sós, füstös súlyt a könnyű zöldséges alaphoz. A provolone helyett bármilyen jól olvadó, de formáját kissé tartó sajt működik (mozzarella, trappista), a bacon helyett pedig sonka vagy füstölt szalonna, ha az ízprofilt szeretnéd megtartani, de ne feledd, hogy a bacon zsírja sül ki a pitébe, szóval ha szárazabb sonkát használsz, egy kevés olívaolajjal pótolhatod ezt a zsírt a töltelékben.
A forma maga – a vágás és csavarás – nem díszítés kedvéért van, hanem azért, hogy a vastag, két rétegű tészta egyáltalán átsüljön. Ha egyben hagynád zárva, a közepe nyers maradna, mire a széle elkészül; a csavarással szétnyitod a rétegeket, így a hő minden oldalról éri a tölteléket. A 180 fokos légkeveréses sütő azért fontos itt, mert a keringő levegő egyenletesen szárítja a tészta felszínét körben, míg egy hagyományos, alul-felül fűtős sütőben könnyebben ég meg az egyik oldala, mire a másik even átsül – ha csak statikus sütőd van, érdemes félidőben megforgatni a tepsit.
A türelem ennél a piténél főleg a formázásnál kell: ha siettetve csavarod meg a szeleteket, vagy nem nyomod elég szorosan össze a két tésztalapot a közepén, a töltelék a sütőben kifolyik, és a napsugár forma szétesik, mielőtt even megsülne. Ez nem bonyolult munka, csak egy olyan lépés, amit nem lehet gyorsítani anélkül, hogy a végeredmény ne látszódjon rajta.